A TÁRSAK

Az első blog bejegyzés a Kezdetről szólt, a második a Dalokról. "Nagybetűvel" mindkettő. Ez a harmadik viszont csupa nagybetűvel a TÁRSAKról szól. Mert a Szeléné egy közösség volt. Először tizenhat ember. Aztán mentek el és jöttek társak - szóval tobb mint harminc embernek lehetett ez igy vagy úgy, rövidebben vagy hosszabban közössége, otthona, egy keret, egy csapat, egy közös megélés: EGYÜTTes. Mert ennek titka ebben gyökerezett. 

Valahogy úgy kezdődött, hogy Teszárek Tomival 1992 Karácsonyán gitározgattunk: "Nem csinálunk egy zenekart?" Vagy ott kezdődött, hogy Gombos Valival álmodoztunk egy olyan Istentiszteletről, ami kicsit más, fiatalos, missziói jellegű, sok énekkel... Vagy még korábban, amikor sokan tértünk meg és tértünk vissza az Ildikó téri gyülekezetbe, és egymásra találtunk lelkiekben, imádsággal és tettvággyal tele? 

Akárhogy is történt, lettek társak, és voltak nyolc éven át. Szinte minden vasárnapot a templomban töltve. Délelőtt Istentisztelet, délután tibb órán át próba - mindig áhítattal, közös imádsággal kezdve. Áldott legyen az Isten a Régi TÁRSAKért - hálával gondolok mindnyájukra!

(A Szeléné zenekar megalakulásának 30. évfordulójára készült első kisklipben megtalálható az összes tag neve. Itt található: https://youtu.be/CwIiyaiq02w  )