Lovran, Opatija

1. Lovran vagy Opatija?

Ebben a sorrendben... Hogy miért? Miért szeretem jobban Lovrant, mint Abbáziát? Hiszen utóbbi olyan impozáns, régi, rangos Monarchia korabeli hoteleivel, csillogó üzleteivel, nagy tágas strandjával, a benne lüktető éltettel, ébredő reggeleivel és zajos éjszakáival, nem is beszélve az első villa, a Villa Angiolina illatos növényekkel teli parkjáról, mindezek csúcsán pedig az egyik legkifejezőbb, legszebb szobor: a "Djevojka c galebom". Sosem felejtem el azt a tenger gyümölcsei spagettit, amit közvetlenül a parton álló asztalnál fogyasztottam el, alattam hullámzott a víz, körben hangulatos lámpák az éjszaka sötétjében, és finom illatos fehérbort kortyolgattam hozzá. Egyszer régen, még felújítás előtt néhány éjszakát tölthettünk a híres Hotel Kvarneroban is, ma már alig megfizethető... Egyszóval sok szép emlék köt ide, tényleg különleges hely.
Lovran jóval csendesebb. Gyönyörű díszes villák épültek a az I. Ferencz Józsefről elnevezett hosszú parti sétány (Lungomare) és a Tito marsallról elnevezett út között. Érdekes páros ez, itt a múlt nincs végképp eltörölve, minden megfér együtt. A legtöbb szépséges épületen olvashatjuk a nevét is (Villa Ariston, Villa Amália, Villa Lauren...) Itt találjuk azt a házat is, ahol Feszty Árpád töltötte utolsó hónapjait, előtte emléktábla sok magyar trikoloros koszorúval. Köszönhető az itteni és az abbáziai illetve fiumei magyar szálak ébren tartása mások mellett Ágoston Gergelynek, akinek kilencvenes éveiben járva is mindez szívügye.
Lovran kis parkja, kanyargó főútja, hangulatos kis óvárosa egyáltalán nem hivalkodó, mégis magába rejti azt, amiért az utazó a Kvarner-öbölbe szívesen időz. Ihlető, csendes, jó illatokkal teli hely, ahol szinte egy családba érkezik az ember. Persze itt is nőttek ki a földből modernebb szállodák, van pár régebbi is, de itt a családi villák alakultak át vendéglátóhelyekké, gyönyörű parkokkal, különleges növényekkel. Itt este sincs nagy nyüzsgés, de csodálatos látványt nyújt itt is a tenger, a szigetek (Krk, Cres), és a távolban jól látszanak Rijeka magas házai. Nagy strandok sincsenek, helyette változatos alakban, a Lungomare mentén, sziklák között kisebb-nagyobb, zegzugos helyek napozni, hozzá szinte mindenhol lépcsők, hogy azonnali a vízben találják magukat a mártózni vágyók. Mert itt is kristálytiszta a tengervíz, hívogatóan szép, és a Lovrantól Voloskoig tartó Lungomarén sétálva időnként alig bírja az ember, hogy ne csobbanjon azonnal a bámulatosan szép vízbe.